Azt hiszem semmi meglepő nincs abban, ha egy nagy sikerű filmet, játékot újra elővesznek a készítők, kicsit leporozzák és íme, máris itt van a folytatás. Vannak olyan esetek, amikor hatalmas bukás, esetleg csak a „B” kategória lesz a jussa, azonban van olyan is, hogy esetleg túlszárnyalják az előző rész(eke)t (Birodalom visszavág – film, Gears of War 2 – játék). Az Ubisoft ígért fűt, fát, minden bug kijavítását és új lehetőségeket is a folytatásban. A véleményem 24-25 óra játékidő után az, hogy az első rész nem szimpatikus elemei mind a múlt homályába vesznek, így az ismétlődő küldetések, unalmas utazások helyett, végre egy minden hibától mentes, igazi akció-kaland játékot kaptunk kézhez.
Szinte rögtön ott folytatódik a történet, ahol az első részt abbahagytuk. A „jelenben” Desmond-ot alakítjuk, akit megszöktetnek, de csak azért, hogy egy új ősének, Ezio Auditore bőrébe bújva emlékezzen a múltra, hiszen a Templomosok újabb ereklyék keresésével törnek világhatalomra. Ami eltérő az előző részhez képest, hogy most Desmond-al sokkal kevesebbet foglalkozunk, ám amikor az ő bőrébe bújunk több, látványosabb akcióban is részünk van, mint egy résszel korábban. 
Persze nem csak itt történt változás, hanem az Animus-ba történő belépés után sem Altair, hanem Ezio Auditore, egy firenzei család fiának szerepét kapjuk. Az olaszokra akkoriban oly jellemző verekedések, családok közötti versengések, bosszúállás, mind-mind szerepet kapott a játékban, és olyan jól sikerült, hogy tökéletesen bele tudjuk élni magunkat a főhős szerepébe. Ezio ráadásul pozitívabb szereplő is, mint elődje volt, hiszen itt életútja, apjának kivégzése, a család menekülése, mind jól építi fel azt az utat, amit bejárunk, míg igazi bérgyilkosok leszünk.
A történet és a háttér egyszerűen fantasztikus. Részben a valós történelmi eseményekre alapoztak a készítők, azonban természetesen sok helyen fikciószerűen kiszíneztek részeket. Kár, hogy a főgonosz kiléte hamar kiderül, azonban még így is vannak meglepő dolgok, főleg amikor már Desmond-nak is látomásai vannak…
Rövid bevezető után (AC – Lineage film ajánlott), a reneszánsz Itáliába kerülünk, ahol fokozatosan több várost járunk meg. Firenze, Velence, Forli stb. Természetesen a kornak megfelelő építmények, városok, ruhák fogadnak minket. A nevezetességek gyönyörűek, és szinte minden olyan helyszín, ami a kornak megfelelően ott kell, hogy legyen, az ott is van. Persze ezek mellett történelmi személyek is megjelennek, van, aki a rossz oldalon, és van, aki a jók mellett. Leonardo Da Vinci például az egyik legnagyobb segítségünk lesz a játékban, hiszen codex lapokat gyűjtögetve és neki átadva, újabb fegyvereket, vagy egyéb felszereléseket kapunk.
Már nem csak a kard, és a rejtett penge fog szerepelni kelléktárunkban, hanem a kezdetleges pisztoly, füstbomba, méreg, vagy éppen a kések dobálására is van lehetőségünk. Ha minden kötél szakad, ott van az öklünk, vagy éppen az ellenségektől elszedett fegyverekkel való küzdelem lehetősége.
Az első rész egyik nagy hiányossága és hibája az volt, hogy az unalmas és ismétlődő küldetések miatt nagyon monoton lett a játékmenet. No, most itt már nincs ilyen, hiszen az orvgyilkosságtól, a versenyeken át, a lopás, megfigyelés és még hasonló dolgok várnak ránk. A cselekmény nagyon magával ragadó, azonban a világ annyira jól lett megalkotva, hogy igenis nekiálltam és aranyat keresgéltem (mind megvan), szobrokat gyűjtögettem (mind megvan), Altair páncéljának titkát is felfedtem (na ez izzasztó volt), és a végére csak a tollak (első részben zászlók) megtalálása nem teljesült. A játékban persze ezek keresése nem szükségszerű, kivéve a codex lapoké, amiket ha a történet végéig nem találunk meg, akkor a játék a térképen megjelölve kötelezővé teszi felkutatásukat a végkifejlet miatt.
Ami nagyon tetszett és színesítette a játékmenetet, az a pénz bevezetése. A küldetések után mindig florin-ban kapjuk meg a jussunkat. De a titkos ládikák összegyűjtésével (ebből is megvan az összes), vagy éppen lopással még több aranyra tehetünk szert. És hogy ez miért jó? Mert a fegyverek, páncélok és a muníció nem ingyen van. A városokban lévő kovácsnál, orvosnál költhetjük el a pénzünket, vagy ha éppen bajban vagyunk szajhákat, tolvajokat, vagy éppen helyi kemény csávókat bérelhetünk fel különféle feladatokra. Ezek az elvegyülésre is hasznosak, de az elterelésben is sok segítséget nyújtanak. Megérik a pénzüket. A városok egyes pontjain például kikiáltók vannak, akik lefizetésével csökken a körözöttségi szintünk.
Ezúttal igazi bázisunk is van, mégpedig bácsikánk háza, ahova időnként visszatérhetünk, befektethetünk pénzt, bővíthetjük az épületeket, fejleszthetjük a villát (én ezt mindenek elé helyeztem, elsődlegesen ezt fejlesztettem, a fegyvereimet csak utána). Ez azért hasznos, mert így kedvezményesen vásárolhatunk, és egy idő után már nem kell bajlódnunk új feladatok elvállalásával, hanem jön a pénz, hála Claudia nevű testvérünk könyvelési tudásának. Itt megpihenhetünk, nem kell katonák őrjárataitól félni, mindenki barátságos, nem feltűnő, ha a falakon mászunk, vagy a tetőkön ugrálunk. Ide gyűlnek a vásárolt pajzsok, fegyverek, vagy éppen a városokban vásárolt festmények. Az alapmozgásokat is itt tanuljuk meg, amit később bérgyilkosként hasznosnak fogunk találni. Ne felejtsük el, hogy Ezio most tanulja a fortélyokat, ő csak egy „szépfiú” volt, nem bérgyilkos.
Két város között lovon, vagy lovas kocsin tehetjük meg az utat. Ez utóbbi gyorsabb, az előbbivel nagyobb területet járhatunk be, kicsit hosszadalmasabb és gyakran felesleges. A futás, mászás, ugrálás mellett lehetőségünk lesz úszni is, és bizony ez gyakran nagyobb segítség, mint a tetőkön való ugrálás. Én ha nagyon szorongatott helyzetben voltam, amikor tehettem, inkább csukafejessel a vízbe vetettem magam, hiszen oda nem jöttek utánam az őrök.
Minden városra jellemző az élet, a mindennapi feladatokat ellátó emberek mozgása. Találkozhatunk kőművessel, festővel, árurakodókkal, takarítóval, vagy éppen horgászokkal. A velencei karnevál például maga volt a csoda. Rengeteg NPC jelenik meg, csak egy bajom volt ezzel, hogy éjszaka és nappal között szinte semmi különbséget nem láttam. Sokkal jobban reagálnak ránk, mint az első részben, főleg ha egy kis pénzmagot szórunk szét a pornép között. 
A játék grafikájáért a Scimitar motor a felelős, amit kicsit megtunningoltak a készítők. Nekem ezzel a legnagyobb gondom az volt, hogy a városfalakon kívüli mászkálás esetén gyakran futottam a fokozatos kirajzolódás nevezetű hibába. Persze ez annyira nem volt illúzióromboló, de box-on még nem találkoztam ilyennel. Az átvezető animációk sem minden esetben nyerték el a tetszésemet, de ezek minőségbeli hibája sem volt annyira szembetűnő. A falakon belül egy csodálatosan kidolgozott és minden igényt kielégítő látványban lehet részünk. A helyszínek részletesen kidolgozottak, még a nap-éjszaka váltásokra is figyeltek a készítők és ez is jót tesz a játék hangulatának. Ehhez társul még egy jó kis zenei aláfestés, csak hab a tortán.
Ami nem tetszett? Kevés ilyen van, inkább azt mondanám, hogy természetesen nem tökéletes a játék, azonban ez megbocsátható a készítőknek. Kisebb bajaim voltak az M.I.-vel, néha a segítségem lemaradozott, vagy az őrök túl bután reagáltak, vagy éppen túl agresszívan. Ez sokkal kevésbé volt azonban zavaró, mint az első részben.
Azt kell mondanom, hogy az Ubisoft egy olyan játékot dobott piacra, ami nemcsak, hogy méltó folytatás, de igenis királykategóriába kerülhet, hiszen nemcsak egy alapos és jó történetet kapunk, hanem remek karaktereket, tökéletes harcrendszert, gyönyörű reneszánsz itáliai városokat és vagy 20 órányi játékidőt (én a tollak kivételével mindent összeszedtem 24-25 óra alatt). A kérdés, hogy ajánlom-e a játékot? Egyértelműen igen. És a folytatás bizony már abba a kategóriába sorolandó, amire azt mondjuk, hogy újra levesszük majd a polcról.
|
Assassin’s Creed 2 adatlap
|
||||||||||||
|
|
|
|||||||||||
|
Kiadó:
|
UbiSoft
|
|||||||||||
|
Fejlesztő:
|
UbiSoft
|
|||||||||||
|
Típus:
|
Akció/Kaland
|
|||||||||||
|
|
||||||||||||
|
Grafika:
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9
|
|
9
|
|
Hang/zene:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9
|
|
|
|
Játszhatóság:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9
|
|
|
|
Kezelőfelület:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9
|
|
|
|
Intelligencia:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8
|
|
|
|
Nehézség:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9
|
|
|
|
Hangulat:
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10
|
|
|
|
|
||||||||||||
|
Pozitívumok:
|
Rengeteg újdonság, az első rész hibáinak eltűntetése, jó kis történet
|
|||||||||||
|
Negatívumok:
|
Kisebb grafikai és irányításbeli hiányosságok
|
|||||||||||
|
|
|
|||||||||||
|
Előzetes:
|
||||||||||||
|
Galéria:
|
||||||||||||
|
|
|
|||||||||||
|
ÖSSZEGZÉS:
|
Az Ubisoft az első rész összes hibáját javítva, egy remek történetű játékot rakott össze. Új helyszínek, változatos küldetések, sok fegyver, kis RPG jelleg a játékban.
|
|||||||||||
|
T E S Z T E L V E
|
||||||||||||
Utolsó kommentek