Eredetileg ez a film barátnővel nézős kategória lenne, egyedül legalábbis aligha ülnék be egy moziba megnézni a vígjátékok eme gyöngyszemét. Azonban utólag el kell ismernem, hogy nem a szenvedős fajta, amikor alig várom, hogy kiszabaduljak a mozi székből, hanem az igazán élvezhető és néha még vicces jelenetek is tartalmazó alkotásról van szó.

Az biztos, hogy a készítők a tuttira mentek, hiszen egy baromi erős szereplőgárdát állítottak össze, emellett a történet is nagyon jó lett, így szinte biztos a siker. A nekem állandóan unszimpatikus Jennifer Connelly nagyon jól alakítja a kiégett házasságban élő feleséget, míg Scarlett Johansson egy igazi megkívánni való jógaoktató lett.

Az egész ott kezdődik, hogy ovis korában a lányt kicsúfolja a fiú, az anyuka pedig elmondja gyermekének, hogy csak azért volt szemét vele a srác, mert tetszik neki. Hirtelen váltás, jöhet a felnőttkor, amiben a lány(ok) továbbra is azt hiszi(k), hogy ha valaki szemét vele(ük), akkor annak tetszik(enek), és ez minden bajnak a forrása.

A kihűlt házasságon keresztül, a folyamatosan próbálkozó, de mindig valami hibát vétő nőn keresztül, a 7 éve élünk együtt, miért nem házasodunk össze típusú kapcsolatokon át, van itt minden. Az egész történet erre van felépítve, valljuk be őszintén, néha magunkra ismerhetünk egy-egy jelenetben. 

A filmet ajánlom mindenkinek aki akar egy kicsit szórakozni és talán jobban megismerni a másik nem gondolkodását. Bár nem mondom, hogy mindig minden így történik, hiszen nem vagyunk egyformák, azért szép kis tükröt állít elénk a film.