matareseklan

Mivel az éjszakás műszak után elég nehéz visszaállni, így ha már fent vagyok, készítek egy újabb értékelést, ezúttal a Mortal Combat vs. DC Universe című játékról. Ami tulajdonképpen majdnem kimaradt számomra, lévén nem szeretem az ilyen bunyós játékokat, azonban képregény fan lévén, DC Universe szereplők révén, meg kellett szereznem. Még anno a közép suliban a Street Fighter mellett a Mortal-t nyomtuk a legtöbbet. Mindenkinek nagy kedvence volt, most egy kicsit visszatérhettem a kezdetekhez.

A Midway stúdióról mostanában elég sok pletyka kering. Állítólag megszűnnek, hiszen rengeteg tartozásuk van.  A dolgozók mégis azt nyilatkozták, hogy rengetek ötletük és új játékuk van, csak kiadásra, vagy támogatóra várnak. No lássuk, hogy most ezzel a játékkal kint lesznek-e a vízből (igazából nem, mert már megjelent, a cégnél meg több milliós hiány van…).

Először is azzal kezdeném, hogy számomra mindig hihetetlen amikor két olyan világot mosnak össze, aminek az ég egy adta világon semmi köze egymáshoz. Így van ez most is. Azonban mégis megtörténhet bármi. A sorozat a 3. rész után játszódik, mikor Shao Kanh invázióját visszaverik a jók. Mikor Rayden és Shao összecsapnak, természetesen a rossz veszít, és a villámisten egy dimenzióportálba taszítja őt. Ugyanekkor egy másik dimenzióban az Igazság Ligája és néhány rosszfiú szövetkezik és összecsap a Luthor által feltámasztott Darkseiddal, majd legyőzik őt. Nem is akárhogy, egy dimenzióportálba taszítván a gonoszt, ugyanabban a pillanatban, mint Shao Kanh -t, így ahelyett, hogy a két gonosz meghalna, egybeolvadnak és létrejön Dark Kanh majd összeolvad a két világ, így találkozik a Mortal Kombat és a DC.

A történet szépen repül előre, de hogy hogyan és miért is csap össze a két fél, amikor mind a két brancsban vannak jók és rosszak? Dark Kanh a háttérből Rage-l, azaz befolyásol néhány szereplőt, ezért van, hogy Flash és Superman majdnem ölnek, vagy hogy Liu Kang megverekszik a DC pozitív hőseivel, hiszen másnak látja őket, és akkor ott van az, hogy mindkét oldal a másikat tartja felelősnek.

A játékban tehát két oldal közül választhatunk. Az egyiknek a végén Darkside, a másiknál Shao Kanh-t kapjuk meg bónusz szereplőnek. Ennek azért lényeges, mert a gyakorláson kívül van egy sztori mód, illetve a már megszokott arcade verzió, amikor karaktert választva szépen sorban mindenkit elverve juthatunk előre. Jah, a sztori módnál mindig más szereplővel vagyunk, epizódonként (összesen 8) változik, míg a történet végén össze nem csapunk a főgonosszal. A sztori mód sajátossága, hogy nem csak a karakterválasztást hagyták ki, hanem a kivégzésekre sincs lehetőség, ami természetes, hiszen a szereplők visszatérhetnek később, sőt, lehet, hogy pont az ő bőrükbe kell majd bújnunk.

A játékot kicsit feldobták néhány újítással. Amennyiben már javában benne vagyunk az eseményekben, tehát éppen fájtolunk, lehetőségünk van Freefall Kombat-ra, ami a levegőben történő harc, vagy Close Kombat-ra, ami a test-test elleni harc. Az előbbit úgy kell elképzelni, hogy egy alapos verés után nekitámadunk az ellenfélnek, lezuhanunk pár emeletet és közben üthetjük, rúghatjuk, vagy akár meg is süthetjük (Superman lézerszem). A másik, a Close Kombat azt jelenti, hogy ha közel kerülünk az ellenfélhez meglehet ragadni, és a felvillanó gombokat nyomogatva csökkenthetjük az életerejét. A sebzés mindkét esetben maximum 30%, nekem legalábbis ez volt a max. Nagyon jól néz ki, ahogy zuhanunk lefele és püföljük egymást, közben ha a másik kivéd egy-egy ütést, akkor fordulhat az állás és az ellenfél kerülhet jobb pozícióba.

A játék harmadik újítása, legalábbis nekem az, a Rage. A kisvideókban, amikor DarkKanh befolyásol valakit, a szeme furán villog és a Rage lesz úrrá rajta. A játék során van lehetőség egy billentyű kombó lenyomása után átmenetileg gyorsabbak, erősebbek leszünk és kevésbé sérülünk. Ez tulajdonképpen a szereplő dühkitörése.

A játék grafikája elég érdekesre sikeredett. Az Unreal motort láthattuk már végletekig kihajtva (Gears of War 2) és kicsit gyengébben is muzsikálni. Így van ez most is. Vagy mégsem. Az a helyzet, hogy egy ilyen jellegű játékot elég nehéz TPS, vagy FPS játékhoz hasonlítani. A környezet, a karakterek néha kicsit gagyira sikerültek, de a Mortal hangulat miatt mégis szép. A választható szereplők közül kiemelném a Macskanőt és annak cickóit, amit bárki megirigyelhet, legyen az bárki. Nagyon szép lett, ahogy a mozgások, a szereplők izmai, az arcok stb. Azonban az összhatás jelentősen gyengül néhány ponton, főleg ha közelebbről szemügyre veszünk néhány szereplőt.

Mindegyik karakter máshogy viselkedik, más ereje, tulajdonsága van. A DC univerzum hősei, szuperképességüket is hozzák a játékba, tehát Flash villámgyors, a Zöld Lámpás tudja használni a gyűrűjét, Joker állandóan röhög és bombákat dobál, Superman lézerszemet mereszt. Persze a másik oldal is hozza a már megszokott dolgokat, tehát Sub Zero fagyaszt, vagy Scorpion-ból kijön az a csápszerű valami.

Mindegyik nagyon egyedi, csak jöjjön rá az ember, hogy mit hogyan kell aktiválni, mert különben hamar elvernek. Véletlenül a sztori módot közepes szinten kezdtem, hát néha meg is izzadtam, mire rájöttem, hogy milyen kombókat kell használni lasszóhoz, villámfutáshoz, gyűrűhöz, fegyverhez stb. A teljes lista itt.

Összegezvén ez nem az a játék amiről órákig lehet beszélni és oldalakat lehet teleírni. A szokásos Mortal Kombat feeling, közepes grafikával, de remek hangulattal, ráadásul új szereplőkkel.

A választható szereplőkről korábban már volt szó, de ismétlés a tudás atyja:

Mortal: Liu Kang, Sonya Blade, Jax Briggs, Sub Zero, Scorpion, Baraka, Shang Tsung, Rayden.

DC: Flash, Batman, Green Lantern, Wonder Woman, Captain Marvel, Joker, Lex Luthor, Superman

Ajánlom a készítőknek, vagy bárki másnak, hogy korábban született egy képregényes ötlet, a Marvel vs. DC. Ezt játékban is szívesen kipróbálnám. Pl: így nézne ki (katt a képre).