Minden héten háború
Az Electronic Arts árnyékában a 505 Games, megpróbált nagyot robbantani a GTA-ban megismert fizikai motorral, és a holt szezonban amerikai focira vágyók kegyeit keresve megjelentette a Backbreaker névre hallgató játékát.
Miért van erre szükség?
Pár éve lettem nagy rajongója annak a sportnak, amit a világ egyik legdurvábbjának tartanak, az amerikai focinak. Ahogy az ember kiismeri, látja az ütközések és test-test elleni harcok mögött a taktikázást és a szép játékot. Ezután már könnyű szerelembe esni és két kezünket összerakva, várni a szezon kezdetét, vagy egy új játék megjelenését.
A szezon szeptemberben kezdődik (PreSeason-t nem számolom), és februárban a Super Bowl-al ér véget. Az év többi hónapjában az ember a John Madden nevével fémjelzett NFL játékkal játszhat, vagy felvételről nézheti a régi meccseket. Az Electronic Arts az NFL licensz kizárólagos tulajdonosa, emiatt más kiadó eddig amerikai focis témával nem nagyon foglalkozott. Egészen mostanáig.
A 505Games vette a bátorságot és a holt szezonban jelentette meg játékát, mikor már mindenki az új Madden játék megjelenésére vár (augusztus-szeptember), vagy éppen a szeptemberi NFL nyitómeccsről álmodik. Elvileg biztos siker is lehetne a BackBreaker, hiszen ilyenkor, mint testnek a kenyér, olyan felüdülés lehet egy új amerikai focis játék.
Az előzetes videók ígéretesnek tűntek, hiszen minden mozdulat, ütközés, szerelés, labdaszerzés jobbnak (vagy legalábbis másnak) tűnt, mint a Madden NFL-ben. Bár a grafika elsőre nem vett le a lábáról, mégis úgy éreztem, hogy egy próbát megér a játék.
Favre, Brees és Chris Johnson nélkül?
Egy egész kellemes menübe érkezvén több dologból is választhatunk. A készítők azonban nem vitték túlzásba a kihívásokat. Én mindenképpen ajánlom a Training Camp-el való kezdést, hiszen a játék irányítása, a kameraállás és a fókusz bevezetése miatt, sok dologban különbözik a már ismert Madden NFL részektől. A készítők 7 főbb pontban szedték össze, hogy mire kell figyelmet fordítsunk játék közben. Így az alap mozgásokat, cseleket, védekezést, támadást és speciális egységek munkáját is hamar el tudjuk tanulni. Tulajdonképpen párszor elgyakorolva a mozdulatokat, minden hamar rögzülni fog, annyira nem nehéz, mint elsőre tűnik.
A szezon elindítása előtt érdemes kihívásként belenézni a Tackley Alley menübe. Ennek a lényege, hogy egy játékossal elindulva a pálya egyik végéből, el kell jutni több védő megkerülésével az End Zone-ba. Amikor megszerezzük a Touchdown-t, a gép pontokat ad a mozdulatainkért, a sikeres gólszerzésért, majd újra próbálhatjuk az egészet, csak már több ellenfél ellen. Ez egész szórakoztató, tényleg kihívást jelent, de csak a negyedik hullám után.
Amikor már úgy érezzük, hogy profik vagyunk és kipróbálnánk magunkat a pályán, akkor indíthatjuk az Exhibition módot. Itt két általunk választott csapat fogja összemérni az erejét, pár apróbb beállítás után. A listából elérhető stadion, az időjárási körülmények, a játékidő és a nehézségi fokozat állíthatóak be, majd jöhet a játék. Egy mérkőzés elég arra, hogy felmérjük erőnket, kipróbáljuk a tanult mozdulatokat, és lássuk mire leszünk képesek egy bajnokság elindítása után.
A menübe visszatérve döntsük el, hogy ha elindítunk egy szezont (League), akkor a Road to Backbreaker, vagy pedig a sima Season mellett döntünk. Az előbbinél egy saját magunk által kreált csapatot kell a döntőig vezetni, míg a sima Season-nél a gép által összerakott csapatokból választva kell végig verni a mezőnyt. A Road to Backbreaker nagy előnye, hogy saját magunk testre szabhatunk csapatunkon belül mindent. Logo, ruha, védőfelszerelés, játékosok elhelyezése és még sok más. Érdemes vele elszórakozni.
Sajnos, NFL licensz hiányában, az összes BackBreaker-ben szereplő amerikai focis csapat és játékos fiktív nevekkel rendelkezik. Így hiába vagyunk nagy rajongói a sportnak, teljesen ránk van bízva, hogy melyik csapatot választjuk, mert kedvenc Philadelphia Eagles-ünk, vagy New England Patriots-unkat nem találjuk meg a listában. Bár ha nagyon bele akarjuk képzelni, akkor színben, vagy logóban az NFL-s csapatokhoz hasonlót találunk.
Így sokat veszít az értékéből a Backbreaker, hiszen ha valaki leül egy ilyen játékkal játszani, akkor szívesen hallja, mikor a közvetítő felüvölt, hogy Larry Fitzgerald már a 30 yardos-nál, a 20-asnél, a 10-esnél, Touchdown Arizona Cardinals! Na itt nem lesz ilyen. És bizony nem ugyanaz a játék, ha John Smith szerzi a győztes találatot, hiszen nem az ő nevét szeretnénk hallani.De túltéve magunkat ezen, és engedve az amerikai foci csábító világának, lendüljünk bele a szezonba, és lássuk, hogy mit rejteget számunkra a Backbreaker.
Depresszív eufória?
A pályára lépre rögtön megcsapja az embert, a lelketlen, semmitmondó pálya, stadion és közönség. Bár több helyszín közül választhatunk, és ahogy egyre több mérkőzést játszunk, unlock-olhatjuk az új stadionokat, de valamiért nem éreztem a különbséget. A Madden-ben megszokott, oldalvonal melletti stáb hiányzik, míg a közönség idegesítően állandóan ugrál, teljesen mindegy, hogy TD, bevonulás, vagy éppen a mérkőzés vége van.
Ezen éppencsak túllépve lendüljünk bele a mérkőzésbe. Pár perc játék után újabb sokk ér. Van közvetítés és mégsincs. Bár néha közlik velünk, hogy melyik játékos éppen mit csinált, de ez olyan, mint amikor egy-egy play végén megnézem a statisztikát. Hová tűnt a közvetítő? Miért nincs jelen a játékban? Ez egy komoly hibapont a Backbreaker-nek.
A NaturalMotion cég a Grand Theft Auto 4 és a nemrég megjelenő Red Dead Redemption fizikájáért is felelős motort, az Euphoria-t használta a BackBreaker-ben is. Ez a játék egyik legerősebb pontja, ez látszódott a videókon is, hiszen az irányítás, az ütközések, a látványos szerelések és minden, amiről az amerikai foci szól, most kiemelkedőbb szerepet kaptak, mint eddig. Én is pont emiatt kaptam fel a fejem a játékra.
A mozdulatok nem olyan darabosak, mint a Madden NFL játékokban, sokkal életszerűbb és valóságosabb, mint amit eddig láttam. A készítők azzal igazat mondtak, hogy két egyforma meccs alig van, hiszen minden mozdulat, minden akció real-time zajlik. Minden reakciót, ellenreakció követ, de soha nem ugyanaz a vége egy futásnak, vagy passznak. Remekül oldották meg a feladatot a fejlesztők.
De hogy pontosan hogyan is zajlik le egy teljes play? Attól függően, hogy védekezünk, vagy éppen támadunk a más játékokban már megszokott játékokat hívhatjuk. Futás és passz, futás és passz elleni védekezés, meg a speciális csapategységek mozdulatai. Egyszerre csak egy embert irányítunk, támadáskor általában QB-ként kezdünk, majd attól függően, hogy passzt, vagy futást választunk, vált át a kamera arra játékosunkra, aki a labdát kapta. Nekem kifejezetten tetszett, hogy a jutalom pont rúgásánál akár a védőfalban is szerepet vállalhattam.
Védekezéskor bármelyik poziciót választhatjuk, attól függően, hogy tudjuk-e olvasni a játékot, vagy éppen van-e kedvenc posztunk. A lényeg, hogy a szerepünknek megfelelően jól végezzük a munkánkat. Azonban itt nagyon zavaró tudott lenni, hogy ha nem jó oldalt, vagy éppen játékost választottunk, akkor váltás után hirtelen megszokni az új szerepkört, többnyire 0 eredményt hozott. Ráadásul menet közben taktikát változtatni nem is nagyon tudtam.
Ez annak is köszönhető, hogy a kidolgozott leszűkített kameraállás, és az újdonságként felvonuló fókuszálás nem a legjobban vannak megoldva. Nem mindegy, hogy melyik pozicióban van éppen az ember. Védőként ha mondjuk Linebacker, vagy éppen Safety vagyok, egész jó dolog a fókusz, és segít rajta maradni a labdával megcélzott emberen.
Nekem egyébként örömet okozott, hogy végre a Madden-től eltérően tudtam védekezni és ha jól olvastam a play-t, akkor bizony keményen visszaszoríthattam az ellenfelet, vagy éppen már a Line of Scrimmage-nél földbe döngölhettem. Azonban sok esetben zavaró is volt az új módszer és nagyon sok gyakorlás kellett hozzá, hogy jól jöjjek ki egy-egy védekezésből.
Minden más helyzetben inkább csak az agresszív előretörés volt sikeres taktika, ami a támadásokat is sokszor segítette. Bár passzolásban gyengébb voltam, mint futásban, de ez nem feltétlenül a játék hibája, mert nagy fokú koncentráció kell és okos fókusz használat szükséges egy-egy sikeres passzhoz. Sajnos nehezebb fokozaton már megszenvedtem az ellenféllel és inkább a 4 játékból 4 próbálkozásos futást használtam
Kell ez nekünk?
Úgy érzem magam, mint akit átvertek. A Backbreaker sokkal többet ígért, mint amit kaptam. Az NFL licensz hiánya miatt a játék nem lesz hosszú életű, és bizony az Euphoria sem menti meg a játékmenetet. A durva ütközések és szerelések, a hajszálpontos passzok és Interception-ök gyönyörűek, de az ember hamar megunja a kommentár nélküli, néha gépiesnek tűnő meccseket. Semmi extra és kiemelkedő nincs ebben a játékban, így az egyetlen dolog ami mellette szól, az a Madden NFL egyeduralmának megtörésére irányuló cselekvés. De ez sem sikerült nekik.
BackBreaker
Grafika: 7
Hang/Zene: 5
Játszhatóság: 7
Kezelőfelület: 6
Intelligencia: 7
Nehézség: 7
Hangulat: 5
Összegzés:
+ Amerikai foci, durva összecsapásokkal és kemény ütközésekkel
- Gyenge hang, csúnya közönség, néha kezelhetetlen kameraállás
Értékelés: 10/6,3 pont
Utolsó kommentek