A nagyon nagy sikereket elérő Mass Effect 1 után, már alig vártam, hogy a Bioware által készített 2. részt a kezeim közé kapjam és újra bejárjam az Univerzumot, majd megmentsem a világot. Shephard parancsnok visszatér, bár nem akarok túl spoileres lenni, de bizonyos életünket érintő okok miatt, szervezhetjük újra csapatunkat, hogy újra a Geth, zsoldosok és egy új ellenség ellen vezessük társainkat/barátainkat.
Az első dolog, ami pozitívumként ért a játék indulásakor (2 dvd), hogy az első rész karaktere betölthető volt, tehát az ott meghozott döntések bizony hatással voltak a folytatásra, ahogy azt a készítők ígérték. Voltak szereplők, akik visszatértek (ez igaz a volt csapatunk tagjaira is), és voltak, akik csak pár pillanat erejéig, vagy egy e-mail megjelenéséig szerepeltek a 2. részben. Mivel az első részben megszokott kis csapatunk is szétszéledt, így első dolgunk új, (vagy éppen a régi) tagokat verbuválni és egy még rettenetesebb ellenfél ellen vezetni őket, hogy megmentsük a világot a gonosztól (de micsoda karakterek…, a bérgyilkos, a Justicar, a Krogan, a Ge…, áh, páratlan, páratlan).
A Bioware-nél bizony a történetre megint ráfeküdtek, nem kis fordulatok, meglepő húzások, titkok és nagyon jó mellékküldetések szerepelnek a folytatásban. De összességében az egész Univerzum odabaszósra sikeredett. A megjelenő új fajok, és karakterek remekek, a régiek pedig új fényben tündökölnek. A játék annyira magával ragadó és olyan hangulattal bír, a történet annyira érdekfeszítő tud lenni, hogy bizony minden küldetésnek és bolygónak nekifeküdtem és a tiszta játékidőm a végén 37 óra lett, persze ebbe nem számolom azt, hogy a játék végét 7x kezdtem újra (az elsőt csak 3x).
Mind a fő, mind a mellékküldetések sokkal jobban kidolgozottabbak, ami az első rész gyengesége volt, az szinte mind a múlté, csak javítottak a játékon, hibát keresve sem találhatunk. A MEKO-val történő néha unalmas mászkálás a múlté, csak azokra a bolygókra mehetünk le, ahol éppen vár minket valami feladat, míg a többi esetében marad a kicsit unalmas, de szükségszerű szondázás és ásványi anyaggyűjtés. A játék 2, vagy inkább 3 részre oszlik. Van az, hogy össze kell gyűjtsük csapatunk tagjait különféle helyekről, utána a lojalitásuk megszerzéséhez szükséges egy-egy küldetés bevállalása (vagy nem), és persze ezek mellett vannak a mellékszálak. Ez utóbbiba tartoznak a szkennelt bolygókon való anomáliák felderítése, zsoldos seregek utáni kutatás, vagy éppen az ezekből adódó újabb feladat végrehajtása. Ha az első rész letehetetlen volt, akkor a második még inkább az. Egyszerűen abbahagyhatatlan a történet, a karakterekkel való érintkezés mind-mind annyira magával ragadó, hogy 5-6 óra játékidő után sem nagyon akartam felállni a box elől.
A ME2 szerepjáték jellege sokak szerint csökkent, vagyis néhány változás miatt egyszerűsödött a játékmenet. Bár való igaz, hogy az első részben megszokott tunningolások és csapatunk fejlesztgetése a múlté, hiszen erre egy egyszerűbb és jobban átlátható módot találtak a készítők. Semmi más dolgunk nincs, mint a központban, ami ezúttal is a Normandy lesz, a bolygókon gyűjtött infókat, vagy vásárolt javításokat, igazi fejlesztésekké alakítsuk, persze csak ha megvan hozzá a szükséges ásványi anyagunk. Ezt a különféle ismeretlen bolygók (több tucat) felfedezésével növelhetjük, amit szondák kiküldésével tudunk elérni (ehhez persze kell pénz, hiszen üzemanyag a rendszerek közötti ugrálás és a szondák sem termelődnek maguktól).
Ami nem változott, és erősíti a ME szerepjáték jellegét, az a beszélgetések végtelen folyama. Reakcióink egy-egy karakterre, vagy helyzetre befolyásolhatják a játék további menetét, és a végkifejletet is. Akárcsak az életben, ha rosszul reagálunk (néha videók közben is előjön a választási lehetőség, hogy Paragon, vagy éppen Renegade akarunk cselekedni), megjárhatjuk, hiszen még társaink közül is lesz, aki megsértődik ránk (én például az első végigjátszásra senkit nem tudtam megfektetni a csajok közül… :D).
Változott az akció rendszer is, bár szerintem az is előnyére. Sokkal pergősebbek a harci részek, jobban érezteti hatását a speciális képességek ereje, és kicsit GOW-os lett a harcrendszer (fedezék, tüzelés, fedezék). A fegyverek már nem melegszenek túl, bevezetésre került a muníció, alapból minden típusú fegyverből maximum 2 féle van (kivéve a nagy teljesítményű ágyúkat, mert abból 5 féle). Az életerő a manapság már megszokott „búj fedezékbe és megerősödsz” típusú, igen jól bevált módszer. Bár orvosi csomagokat vihetünk magunkkal és gyógyítgathatunk, de egy jó taktikával erre alig lesz szükségünk.
A zene kitűnő lett, az epikus jeleneteknél néha olyan érzésem volt, hogy a szőr felállt a karomon, vagy éppen könnycseppeket akartam elmorzsolni a szemem sarkából. Ehhez jött a tökéletes hangválasztás, ami csak hab a tortán. A szinkron színészek, akárcsak az első résznél, nagyon el lettek találva (Tricia Helfer (BSG), Seth Green, Martin Sheen, Carrie Anne Moss).
Az Unreal 3-s motorral hajtott grafika bizony nagyon szépre sikeredett, nekem már az első Omegán való landoláskor tetszett a hangulat, a pályadesign, minden alapos és jól kidolgozott, a legjobb sci-fi sorozatok jutottak eszembe róla (na meg az, hogy a Dead Space 2 minimum ilyen hangulatot kell, hogy árasszon majd magából). Nagyon jót tett a játéknak, hogy az első részben megszokott bolygólátogatás a MEKO-val most elmaradt, így sokkal kidolgozottabb pályákat kaptunk, ahol bizony egy-egy jelenet verte az általam istenített GOW2-t. Az átvezető videók már-már filmszerű jeleneteket tartalmaznak, a karakterek folyamatosan reagálnak még beszéd közben is az eseményekre. 
Összesítve? A játék majdnem 10 pontos. Magával ragadó történet, remek világ, szép grafika, váratlan húzások, színes karakterek, jó szövegek, remek akciórendszer, kevés hiba. Mi kell még? Egy olyan játék, ami magával ragad és nem ereszt el. Rabja leszel és nem szabadulsz, de nem is akarsz, mert újabb és újabb bolygók felfedezésére indulsz, új karaktereket akarsz megismerni és mindezt egy nagyon szép világban teheted meg. Én meg azt hittem, hogy az Assassin’s Creed folytatása volt nagy szám. Nem. A ME2 minden téren javult az elődhöz képest, de olyan mértékben, hogy bizony esélyes lehet az év játéka címre (pedig még csak február van).
Tippek: Ha pozitív befejezést szeretnénk látni, akkor érdemes beszélgetni az embereinkkel, és a lojalitásukat megszerezni, tehát az általuk kért személyes küldetéseket bizony nem árt elkezdeni. Minél több fejlesztést begyűjteni (nemcsak a fegyverekre, de a hajóra is). Az akciókba velünk tartó két főt alaposan kell kiválasztani, mert bizony nem minden ellenfél ellen jó a nyers erő, a speciális képesség megint nagy szerepet kaptak a játékban. Nem kell sietni, a mellékküldetések alatt sok tapasztalatot, pénzt és ásványi anyagokat gyűjthetünk, ha elég alaposan körbe járjuk a pályákat. Mentsünk! Mentsünk! Mentsünk! Néha bizony olyan döntéseket kell hoznunk, amit esetleg később megbánhatunk, vagy éppen rosszul szerepelünk egy beszélgetésben, aminek káros lehet a következménye, de a visszatöltéssel komoly károktól menthetjük meg magunkat. A 2. rész vége hatással lesz a trilógiává bővülő 3. részre, tehát csak okosan a befejezésnél.
Mass Effect 2 adatlap | ||||||||||||
Kiadó: | Bioware | |||||||||||
Fejlesztő: | EA Games | |||||||||||
Típus: | akció | |||||||||||
Grafika: | ||||||||||||
10 | 9,3 | |||||||||||
Hang/zene: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Játszhatóság: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Kezelőfelület: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Intelligencia: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Nehézség: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Hangulat: | ||||||||||||
10 | ||||||||||||
Pozitívumok: | Hibátlan Univerzum, alaposan kidolgozott karakterek, remek mellékküldetések, szép grafika és látványvilág | |||||||||||
Negatívumok: | Kicsit sokáig tart a betöltés, de más jelentősebb negatívum nincsen | |||||||||||
Előzetes: | ||||||||||||
Galéria: | ||||||||||||
ÖSSZEGZÉS: | Az első rész minden hibáját kijavítva, egy gyönyörű játék, páratlan játékélménnyel és remek karakterekkel. Pörgős és durva akciók, döntések felelőssége és egy páratlan Univerzum. | |||||||||||
T E S Z T E L V E | ||||||||||||
Utolsó kommentek