Vexille – Tegnap volt szerencsém rátalálni a Media-ban erre a remek anime-re. Ha a készítők (Appleseed) nem lett volna elég meggyőző, ott volt a remek történet, amiért felkeltette a kíváncsiságomat. No, ma meg is néztem, és bár az animációk néha tökéletesek (kicsit Degeneration talán), néha azonban elég gagyinak tűnnek (mintha valami játék átvezetőt néznék). A sztori magával ragadó, mondhatni Japán megint megszívja... Akció kevesebb van, mint az Appleseed esetében, azonban a harci robotok itt is keményen ütnek. Megint csúnyán meglepődtem, hiszen az animek esetén mindig eltalált a szinkron, így itt is. Megérte a pénzt.
Az Apokalipszis lovasai – Dennis Quaid újabb C kategóriás filmhez adja nevét és arcát. Érdekes, hogy néha nagy filmekben jól teljesít, néha pedig szarból épít várat. Elvárásaimat a történet alapján egyáltalán nem teljesítette a Bibliai lovasokra épülő sztori. Szar jelenetek, rossz párbeszédek, és sajnos, aki előbb olvasta a dvd hátsó borítóját, és utána nézte a filmet, az kitalálhatta, hogy a ki a gonosz. A film legjobb jelenetei a kínzásokkal, akasztásokkal teli képek voltak, de azokból alig mutattak valamit, úgyhogy max 4 pont a 10-ből.
2012 – Ebben az évben is elpusztítjuk a Földet, és ezúttal is Roland Emmerich keze munkája nyomán. A történet szerint, a Maja naptár 2012. dec. 21-re jósolja a világ végét (igazából csak egy ciklus ért véget, de filmötlet manapság mindenből lehet). No, szinte egyik évről a másikra el is kezdődik a pusztítás, ahogy azt már megszokhattuk jóféle CGI technikával. A baj az, hogy az előzetes trailer-ekben sokat lelőttek a készítők, a szebbjét már láttuk, de a maradék is megéri a 155 perc végig ülését. A színészek rendben vannak (a ruszki és a szövege kurva jóóó), a helyszínek is változatosak (pusztul Washington, Kalifornia (Schwarzi is megjelenik pár mondat erejéig (na jó nem ő)). A film jó, de kb csak annyira, mint a Holnapután, szóval akinek az tetszett, ez is fog. Én azt mondom, hogy többet vártam, mint amit kaptam, de az I.E. 10000 után már semmin sem lepődök meg. A pusztítás mértéke és látványa és a híres dolgok lezúzása miatt érdemes megnézni (és megtudni, hogy az átlagpolgár nem lesz rajta azon a bizonyos „bárkán”…). 
Közellenségek – Biztos minden ember életében vannak korszakok, amelyek közel állnak a szívéhez. Sokan szeretik a régi idők Chicago-ját, amikor a rosszfiúk és a jók annyira nem is különböztek. Nos, Mr. Depp és Mr. Bale új filmje ezt mutatja be, mégpedig híres és hírhedt John Dilinger utolsó pár hónapját feldolgozva. Nagyon vártam már a megjelenést, kíváncsi voltam a filmre, hiszen remek színészek, jó történet, híres rendező. Mit lehetne elrontani? Nem tudom, de sikerült. A film nem lenne rossz, de valahogy olyan semmilyen. Nem tudnám megfogalmazni, talán unalmas, talán hétköznapi, talán olyan, mint a nagyi limonádéja. Vártam volna a nagy akciójeleneteket, vagy a maffiás húzásokat, azonban ezekből semmit nem kaptam vissza. Persze Depp megint remekel, mint ahogy Bale is bemutatja, hogy nem a legjobb színész, de az érzelemmentes faarcú szerepeket mintha rászabták volna. De ettől függetlenül, számomra ez az év bukása.
Hajsza a föld alatt – Remake, ez nem meglepő manapság, találkoztunk már ilyenekkel idén (is). Azonban most három fantasztikus név, Travolta, Washington és Scott a garancia a sikerre. John Travolta, hideg, kiszámíthatatlan, igazi rosszfiú, aki eltérít egy metrót. A másik oldalon Denzel Washington, éppen mint BKV-s díszpécser tölti büntijét, amikor bejön a hívás, támadás érte az egyik szerelvényt. Mindezt pedig Tony Scott (ha D. Washington, akkor ki más lehetne a rendező?) csomagolásában láthatjuk. A film izgalmas, nem feltétlenül az akciók, inkább a párbeszédek, a jelenetek miatt. Nem kell sokra számítani, egy estés film, azonban jobban sikerült, mint gondoltam, persze ez a remek színészpárosnak köszönhető.
Excsajok szelleme – Ez is megvolt. Röviden. Főhősünk Connor Mead (Matthew McConaughey), aki egy klasszikus dickens-i történetbe kerül bele, tipikus nagymenő játékos, gazdag, sikeres, jóképű, minden ujjpercére jut egy nő, akikkel ha úgy hozza a sors, időspórolás okán egy konferenciahívással szakít. Persze az ő életében is van valaki, akit egy nagy Ő-betűvel szokás illetni (Jennifer Garner) és össze is fut vele öccse esküvőjén. Azonban a (várható) egymásra találáshoz szükség lesz egy kanos szellemre (Michael Douglas) is, plusz 3 apródra. Hosszabban. Ami várható, McConaughey jól játszik, Garner szép, a történet kicsit gyerekes, poénok nem nagyon vannak, aranyos film, de csak egyetlen egyszer nézhető barátnővel vagy anélkül.
Utolsó kommentek