A Kaos Studios által fejlesztett FPS 2024-ben, a jövőben játszódik. Miután felélte a világ az olajkészletet, munkanélküliség tombol, éhínség és járványok, környezeti katasztrófák pusztítják a Földet és az emberiség megint két részre szakadt, az EU és USA koalíciójára, míg a másik oldalon Kína és Oroszország szövetségére. És ahogy az lenni szokott (legalábbis a hálivúdi forgatókönyv írók szerint), megindul a háború a két fél között.
Történetileg tehát mintha egy Tom Clancy nevével fémjelzett játék, vagy könyvről lenne szó, azonban a hasonlóság itt véget is ért. A jövőben is szükség lesz katonákra, akik meghalnak a felső tízezer magas életszínvonaláért. Egy ilyen harcost játszunk, a „StrayDog” gúnynévvel megáldott csapat egyik tagjaként. A küldetések során bejárjuk Oroszország és a volt Szovjetunió területét, lesz itt harc a hegyek között, falvakban és még az agyonbombázott Moszkvában is látogatást teszünk.
Az erőteljesen Battlefield-re hajazó játékban a feladatunk egyszerű, hol adatokat kell letölteni, hol bizonyos fontosabb ellenőrzőpontokat elfoglalni és megvédeni, esetleg valamilyen harcálláspontot (légvédelmi) megsemmisíteni. Ezt persze mindenféle fegyverrel és járművel tehetjük meg, mindig pályától függően (nem minden esetben tudunk tankot, vagy fegyveres dzsipet használni). Ha esetleg menet közben elhaláloznánk, akkor a legközelebbi (vagy általunk meghatározott) ellenőrzőpontnál kelünk újra életre. A játék szerintem egyik legnagyobb hátránya rögtön itt köszön be, hiszen a korábban már kilőtt ellenfelekkel nem kell újra összecsapnunk, hisz azok már halottak, csak arra van szükség, hogy A pontból elcaplassunk B-be, majd ott a maradék egy snipert (aki az előző körben sikeresen kivégzett) leszedjük, és kész is a feladat.
Ami igazán zavaró egyébként ebben, hogy néha nagyon egyedül maradunk, hiszen miután kilőttek minket, mi visszakerülünk A pontba, azonban társaink még B pontban vesztegelnek. No, amint látják, hogy mi hol vagyunk, fogják magukat és a tűzharcot ott hagyva már jönnek is, hogy nyakunkba boruljanak. És ha ez még nem lenne elég, mivel nem irányíthatjuk őket, nem tudjuk meggyőzni sem arról a csapatot, hogy az RPG-vel felszerelt társaink menjenek már előre és lőjék ki az ellenséges tankot. Minden esetben ránk vár a feladat, mint ahogy az esetek többségében a mezei gyalogosok kiiktatása is.
A játék szerintem legnagyobb hibája itt köszön be. Az M.I.. Társaink fő tulajdonsága az, hogy eszük kevés (nyílt mezőn lőnek a tankra), eredményességük 0 (üres utcán szemben az ellenféllel több másodpercnyi lövésváltás után sem történik semmi). Ez persze sok esetben az ellenfélről is elmondható, ők is hajlamosak társainkat nem megsebezni még 100%-os ziccerben sem, sőt, néha mintha kifejezetten csak minket akarnának kiiktatni (haver RPG-vel lövi a tankot, a páncélos meg azzal van elfoglalva, hogy engem, aki bujkálok egy szikla mögött, kiszedjen). Mivel az ellenség 90%-nak kiiktatása a legtöbbször a mi feladatunk, ezért társaink abszolút csak látványosság szempontjából vannak jelen a játékban és ez kicsit kihat az összhatásra.
No, de kitérvén a pozitívumokra - azért abból is van bőven -, például a grafikára, az meglepően jól szerepel. Az Unreal 3-s motor szépen dobog az Frontlines szíveként, látványos és nagy pályák, szép robbanások és tűzharcok. A városi jelenet kifejezetten tetszett, Moszkva lerombolva, vagy az atomcsapások kifejezetten jók voltak. Mondjuk az arcok olyanok voltak, mintha egy kaptafára készültek volna, csak színben meg szőrzetben tértek el.
A zene jó hangulatot ad a játéknak, minden jelentősebb résznél felcsendül újra és újra egy nagyon fülbemászó és zászlólengető hangzás, ami után lelkesen vetjük bele magunkat a harcokba. A fegyverek és a szereplők hangja egész jóra sikerült.
Ami nagyon bejött, az a hangulat, szerintem jól el lett találva a Frontlines ilyen téren. A háborús feeling (éppen egy híradóssal dumálunk, amikor atomot szórnak ránk) mindig megragad és nagyon jól bele tudom élni magam a helyzetbe. A városi harcok, mintha tényleg egy invázióban lennék, jóra sikeredtek, végig igazi StrayDog tagnak éreztem magam.
A fegyverek terén kicsit szűkösen vagyunk szerintem a jövőben. Ráadásul hatékonyságuk elég gyatra. „Kedvencem” a bazi erős mesterlövés puska volt, amivel a fejlővés után is tovább sétáltak az ellenfelek. De ez minden esetben elmondható, több jól célzott lövés kell az ellenfelek sikeres kiiktatásához. Ezzel nem is lenne gondom, azonban ha gránát robban mellettem, azért illene meghalnom, vagy ha éppen RPG találat ér, azért mégiscsak cafatokra kéne hullanom, nem? Azonban ami a fegyverek terén számomra kicsit szegényes volt, azt a járműveknél kárpótolják a készítők, hiszen dzsip, tank és a helikopter is kipróbálható (ezen járművek vezetése azonban eltér a megszokottól, legalábbis box-on elég nehéz volt irányítani őket). Azonban van a jövőben egy titkos fegyverünk a legnagyobb kedvencem, a drone-ok.
A távirányítóval működtethető autók, repülők, helikopterek hatása a harctéren elképesztő. Ezek irányítása egyszerű, elindítjuk kis gépünket, majd az ő szemszögéből láthatjuk az eseményeket. Persze nem járható be így az egész térkép, van hatósugaruk, és ha az ellenfél betámad, mi védtelenek vagyunk (éppen egy távirányítóval guggolunk valahol). Gyalogosok, tankok és helikopterek ellen is használhatóak a drone-ok. Attól függően, hogy mivel vannak felszerelve, például gépágyú (gyalogság ellen), gránátvető és rakétavető (tank ellen), vagy éppen sima robbanóanyag, ami a rögzített állások, vagy tömegesen érkező gyalogosok ellen hatásos. A játék egyik legélvezetesebb része ezek használata.
A Frontlines azonban elsősorban multi részre lett kihegyezve, a single kampány csak körítés, hogy megmutassák a készítők, van ilyen is. Emberek által irányított ellenfelek ellen mégis jobb harcolni, hiszen ott már nem jön elő annyira a játék sok gyengéje. Azonban szerintem legalább egyszer az egyszemélyes kampányt is érdemes végigtolni, ha másért nem, hát néhány achievement-ért cserébe. Jah, természetesen itt is, csak nehezebb fokozaton kapunk GamerScore-t, de a közepes (asszem casual) fokozaton, nagyobb nehézség nélkül végigvihető a játék.
Frontlines – Fuel of War adatlap | ||||||||||||
Kiadó: | THQ | |||||||||||
Fejlesztő: | Kaos Studios | |||||||||||
Típus: | FPS | |||||||||||
Grafika: | ||||||||||||
9 | 7,8 | |||||||||||
Hang/zene: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Játszhatóság: | ||||||||||||
7 | ||||||||||||
Kezelőfelület: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Intelligencia: | ||||||||||||
7 | ||||||||||||
Nehézség: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Hangulat: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Pozitívumok: | Szépen kidolgozott pályák, remek grafikai megoldások, drone-k | |||||||||||
Negatívumok: | Buta ellenfelek, semmit sem érő társak, érdekes tűzharcok | |||||||||||
Előzetes: | ||||||||||||
Galéria: | ||||||||||||
ÖSSZEGZÉS: | Bár a játék grafikája és a hangok, zenék szintén jóra sikerültek, a sokszor bután viselkedő M.I. eléggé megnehezíti a játékot. Azonban a háborús feeling sok mindenért kárpótol. | |||||||||||
T E S Z T E L V E | ||||||||||||
Utolsó kommentek