matareseklan

Egy nagyon sűrű és eseménydús pénteki napon vagyunk túl. Bár eredetileg úgy indult, hogy 4 éves évfordulónkat ünnepeljük párommal, a lakásvásárlási mizéria néhány intéznivalója fennakadásokat okozott.

Persze pozitív értelemben, csak annyi intéznivaló volt, hogy egymásra kevés időnk maradt. Végre megtaláltam álmaink lakását, mondjuk már ideje volt, ennyi idő után, és hamar el is kezdtük a hitelintézést, utánajárást stb. Tegnap már a közjegyzőnél voltunk aláírni és biztosítást intézni, így egész napra volt valami akció. Ha minden jól megy, augusztus 1-re már lakás tulajdonos leszek (vagy nem, hiszen a hitel miatt tulajdonképpen a banké a seggem 65%-a).

No de visszatérve az évfordulóra, már nem is mindenre emlékszem a kezdetekből, olyan régóta együtt vagyunk már párommal. 4 év, hihetetlen, még egy kapcsolatom sem tartott ilyen sokáig. Persze ha több kapcsolatom is ennyi ideig tartott volna, akkor nagyon korán kellett volna kezdenem a nőzést…

Mi mindig úgy szoktunk ünnepelni, hogy együtt vagyunk, romantikázunk, étterembe megyünk. Elsőre a Trófeába akartunk ebédelni, csak időhiány miatt végül is egy közelben lévő japán étterembe, a Tokyo-ba (Ajtósi Dürer sor) vacsoráztunk. Mondanom sem kell, hogy mivel mindketten nagy rajongói vagyunk az ázsiai konyhának, nagy reményekkel ültünk be, de valamiért azt gondoltam, hogy egy Wasabi-t nem fog tudni elverni ez a hely. A végén mégis úgy gondolom, hogy a nem eléggé közkedvelt Tokyo mégiscsak vetélytárs lehet.

Az ételek finomak voltak, találtunk újdonságokat is, vagy éppen olyan ételt, amit itt máshogy készítettek el. Azért is szeretem a japán konyhát, mert annyira változatos, hogy mindenki tényleg megtalálhatja az ízlésének éppen megfelelőt. Hal, csirke, marha, rántva, nyersen, grillen, édes, sós, savanyú, csípős stb. Van itt minden. Mondjuk egyértelműen a grillezett pálcikára szúrt garnéla volt most a kedvencem, de a kicsit morbid és gusztustalannak tűnő módon tálalt gyümölcsrizs is finom volt. A torpedórák és királyrákolló rántva meg hab volt a tortán, bár itt csak majonézes mártással kínálták, nem különleges öntettel, mint a Wasabinál. Az ételek finomak voltak, a választék elég bő volt, mindketten megelégedve és meglepve távoztunk az étteremből.

Ami fura volt, hogy nagyjából másfél óráig voltunk bent, de csak mi ketten voltunk végig, és ránk így is legalább 2, 3 japán pincér jutott. Nagyon figyelmesek voltak, és lesték minden mozdulatunkat (majdnem szó szerint, olyan volt, mintha végig minket néztek volna)...