Réges-régen a Monolith gárdája számomra a NOLF című játékkal robbant be. Talán sokan emlékeznek rá, ahogy a csinos kémhölgyet változatos pályákon, titkos kütyükkel és kémmódszerekkel kellett a rosszak ellen vezetni. Aztán jött egy folytatás, ami mérsékelt sikert ért el, majd jött a váltás, a FEAR!!! Nos, számomra ez az FPS, bár sokan imádták, nekem mégis a középkategóriába süllyedt. Voltak emlékezetes és jó részek, azonban annyira nem ütött számomra, mint másoknak. Azonban amikor a folytatásról képeket és videókat láttam, rögtön feltűnt, hogy ez már egy nemcsak feltupírozott FEAR lesz, hanem egy szebb, jobb, tartalmasabb, élvezhetőbb, borzongatóbb játék. Így egyértelmű volt, hogy be kell szerezzem, és így utólag belegondolva, nem bántam meg. Amint a dvd kezembe került, rögtön belekezdtem, és elkezdődött az ALMAGEDDON!
A történet onnan folytatódik, ahol az első részt abbahagyták (ez jobb is, mert a kiegészítőket kihagytam), csak nem az eredeti főhős bőrébe bújhatunk bele, hanem egy másik kommandóst alakítunk. Nem lőném le a sztorit, a lényeg, hogy telepatikus képességekkel felvértezve kicsiny csapatunkat ALMA ellen indítjuk, azonban annyi változás történik, hogy nemcsak kislányként, hanem felnőtt nőként is szembe kell szálljunk a kis Átokkal (vagy inkább Kör, azt hiszem abban volt a kiscsaj ezzel az ázott hajjal…). Jah, és ha nem lenne olyan amilyen lett, ez az Alma felnőttkorára egész jól néz ki. Blokkolnám… :D
A történet a pörgés, a változatos helyszínek miatt csillagos ötös, így a hangulat is nagyon jó lett. Tetszett, hogy a kemény akciók néha mesterlövészkedéssel, lopakodással párosulnak, majd lesz csatarobotos harcolós (igen MECH-ekbe is beülhetünk majd) és szellemirtós rész is. Néha csak néma szemlélői leszünk a harcoknak, amikor a klónok és az Armacham katonák összecsapásait figyeljük. Ettől még hangulatosabb lesz a játék. Ráadásképpen a pályák változatosak, van itt iskola, kísérleti telep, földalatti bázis, szóval jól el vagyunk látva helyszínekkel.
Ezek mellett a fegyverek is kiemelt helyet kapnak egy FPS-ben. A shoti, a karabély, pisztoly mellett a rakétavető is gyakran használt eszköz. De a gránátok terén is el vagyunk látva, hiszen a sokkoló mellett gáz, vagy sima repeszt is bedobhatunk ellenfeleink közé. A lézer és a hamvasztó is nagy hasznunkra lesz, bár lőszer terén elég gyatrán vagyunk ellátva. Még szerencse, hogy elhullott ellenfeleink mindig hagynak maguk után néhány tárat. Ráadásképpen 4 fegyvert hurcolhatunk magunkkal, ami kell is, hogy ne az üres fegyverrel ütlegeljük az ellent. A pisztoly egyébként lerakható, nem úgy, mint sok másik játékban, és helyette karabélyt, shotit, vagy bármi más nagyobb tűzerejű fegyvert magunkhoz vehetünk.
A rengeteg gyilokeszközt egy elég értelmes és jól összerakott ellenfél ellen kell bevetni. Nem csak úgy téblábolnak a katonák, hanem tömegével támadnak ránk, gránátokat dobálnak, beszorítanak a sarokba, és nagyon keményen tudnak minket osztani. Normál fokozaton vért lehet izzadni, és ha nem lenne ez az időlassítós játék nagyon meg lehetne szívni egy két részt. A katonák szervezettek és a pályák többségében nagy számban érkeznek, hogy vérünket ontsák. Amikor meg védekezni kell, kihasználják a fedezékek nyújtotta előnyöket. Felborítják az asztalokat, oszlop mögé bújnak, autók ajtaját nyitják, hogy mögé bújhassanak. Persze az esetek többségében a kilógó testrészeket meglőhetjük, így akár fejlövést is több esetben lehet elérni. Hozzá kell tennem rögtön, hogy nekünk is megvannak ezek a lehetőségeink, külön gomb lenyomásával elérhetjük ezeket a helyzeteket, sőt, néha csak úgy mehetünk tovább egyik másik pályán, ha elmozgatjuk az akadályozó tereptárgyakat.
És ha már itt tartok, akkor essen pár szó a grafikáról is. Ez elsőre gyönyörű, másodszorra elmegy, majd megint kiváló, és megint csak oké, láttam már ilyet. Hogy ezt miért éreztem? Ahogy váltakoznak a pályák, gyakran találkozok olyan részekkel, amikor szellőzőben, vagy szűk folyosón kell eljutni valahova, és közben nemcsak, hogy semmi extrát nem mutat a játék, hanem néha elég szürke lett. Azonban voltak olyan izgalmas és tágasabb helyek, ahol viszont leesett az állam a részletességtől, a megvalósítástól és a helyszínek egyediségétől. Nekem ez a rész is majdnem csillagos ötöst ért. Amikor belassítjuk az időt akkor pláne érdemes meglesni, hogy milyen szép és részletes a leshotizott ellenfél, vagy ahogy apró darabokra szakad szét és fröcsög a vér mindenhova.
Van még egy-két dolog, amit megemlítenék a rendszerrel kapcsolatban, ismerős mondta, hogy a gépigénye nem túl nagy, ez PC-s kollegáknak előny. Tehát egy jobbfajta grafikával feltüzelve nekiindulhatunk, de kimondottan csak este, 5.1-s hangfal szettel. Bár én nem értek 100%-osan egyet azzal, hogy ez a játék a horror kategóriába tartozna, de voltak olyan részek, amikor csak körbe-körbe jártam beparázva, hogy honnan jönnek a hangok, mi ez a kaparászás és néha ALMA-tól is a frász kerülgetett, amikor megjelent. A hangokat és a zenét nem érheti panasz, itt is kitettek magukért a készítők, ami azért a játék parafeelingjét igencsak megnöveli. ALMA sikoltozik, suttog, visong, tárgyak esnek le a polcokról (amiket reflexszerűen lövök széjjel), de a zene is dinamikusan változik a helyszínektől vagy eseményektől függően.
Nekem ami nem jött be, talán csak az életerő és pajzs gyűjtés, ugyanis a FEAR nem követi a mostanában megjelenő játékok elvét, hogy fedezékbe vonulva automatikusan regenerálódunk, hanem keményen meg kell dolgozni a pajzs és életerő szinten tartásáért és a veszteség pótlásáért. Azonban ezek gyűjtésével elvoltam, nehezebb szinten ritkábban találtam meg őket, de mindig volt utánpótlás.
A játékmenethez még annyit hozzátennék, hogy az első részből ismert hangrögzítős információszerzés már nincs, azonban a pályákat járva mindig találunk valamit, amit összeszedve tudunk meg új infókat a helyről, emberekről stb. Két pálya között a betöltő képernyőn megjelenik egy összefoglaló, ami leírja röviden, hogy eddig mi történt, vagy most mi következik.
Szóval mindent összevetve ez egy nagyon jó játék lett. Mindenképpen veri az első részt, és méltó vetélytársa a mostanában megjelenő FPS-eknek. Amiért magasra értékelem a végén, az mindenképpen azért van, mert most jelenleg nincs olyan, ami az ellenfele lenne a FEAR 2-nek, és mivel úgy érzem, hogy újra elő fogom venni, ezért megérdemli ezt a magas pontszámot. Ráadásképpen a befejezés olyan, mintha azt mondanák a végén, hogy folytatása következik...
F.E.A.R. 2 – Project Origin adatlap | ||||||||||||
Kiadó: | Vivendi Games | |||||||||||
Fejlesztő: | Monolith Productions | |||||||||||
Típus: | FPS | |||||||||||
Grafika: | ||||||||||||
8 | 8,6 | |||||||||||
Hang/zene: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Játszhatóság: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Kezelőfelület: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Intelligencia: | ||||||||||||
8 | ||||||||||||
Nehézség: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Hangulat: | ||||||||||||
9 | ||||||||||||
Pozitívumok: | Szép grafika, jól felépített történet, pörgő játékmenet | |||||||||||
Negatívumok: | Kevés ilyen van, néha unalmas a megyek és darálom az ellenfelet séma | |||||||||||
Előzetes: | ||||||||||||
Galéria: | ||||||||||||
ÖSSZEGZÉS: | Egy mindenképpen méltó folytatás a Monolith-tól, szép grafikával, parafeelinges játékmenettel és változó helyszínekkel. Negatívum alig van, ez bizony egy többször újrajátszható FPS lett | |||||||||||
T E S Z T E L V E | ||||||||||||
Utolsó kommentek