matareseklan

Ha valakinek megemlítjük a Call of Duty nevet, rögtön a remek II. világháborús játék, a Reichstag ostroma és egyéb finomságok jutnak eszébe. De van, akinek ezek kimaradtak és már csak a folytatásra emlékszik, a 4. rész a modern harctérre kalauzolt el minket.

Azonban az Activision gondolt egyet, és ahelyett, hogy a hatalmas rajongótáborral rendelkező Modern Warfare-t überelte volna egy kiegészítővel, vagy egy folytatással, visszanyúlt a második világháborúba. Azon belül is a Csendes-óceáni hadszíntér és Sztálingrád/majd Berlin/ a helyszínek, ahol a rosszarcú ellenfeleket irthatjuk.

Elsőként azzal kezdeném, hogy a Treyarch-nak kiadott munka hozza a szokásos minőséget (én már az általuk fejlesztett Cod 3-al is meg voltam elégedve), tehát vád semmiképpen sem érheti őket, hiszen mindent kihoztak a játékból, amit lehet. De ez a II. világháború már tényleg kezd kicsit unalmas lenni, és a Modern Warfare után nagyon nagy csalódás visszatérni ebbe a környezetbe. Persze a készítők a folytatásban azt ígérik, hogy egy egészen új környezetbe és időbe helyezik a játékot.

Azért a Treyarch hozta a formáját, az amerikai részen Kiefer Sutherland hangjával fűszerezik a játékot és a Csendes-óceáni hadszíntérén kell a japánok ellen harcba szállni. Kezdésnek egy fogolytáborból indulunk, szépen lassan haladva előre, belekóstolunk a partraszállásba, a rókalyukak lángszóróval való tisztogatásába és egy hidroplán géppuskafülkéjében is szerephez jutunk. A fiatal színész hangja és kommentárja közrejátszott abban, hogy egyre közelebb éreztem magam a játékban a szereplőhöz és ebben a kidolgozott történetszál is közre játszott.

A másik oldalon Dimitrij szerepében mesterlövészként kezdünk Sztálingrádban, mint anno az Ellenség a kapuknál című filmben. Majd szépen lassan haladunk előre az időben egészen Berlin ostromáig, ahol a Reichstag épületének ostromában lehet szerepünk. Ahogy a 2. részben úgy itt is zászló kitűzése a feladat, persze több és részletesebb akcióval, mint korábban. Gary Oldman hangja legalább annyira ütős, mint Sutherland-e, úgyhogy szinkronhangok terén a játék csillagos ötöst kap.

Néha felismerhető egy-egy film részlet, például A dicsőség zászlaja. Clint Eastwood filmje leginkább a partraszálláskor köszön vissza, de a ruszki kampánynál az Ellenség kapuja mesterlövész részlet is benne lesz, mikor a szökőkútnál halottat játszunk és kúszva mászva kell segíteni a társunkat, kilőve az ellenfeleket.

A játék rövid, de gyönyörű. A Call of duty 4. részének a motorját használták a Treyarch-nél és a maximumot hozták ki belőle. A vér, a víz, az ellenfelek mind jobban néznek ki, mint az előző részben, szóval itt odatették magukat a fiúk. A grafika kicsit javult a Cod 4-hez képest, a lángszóró fénye és ahogy a környezetet pörköljük, vagy az ellenfeleket füstöli ki az ember, nagyon baráti lett. A jelzőrakéták felvillanása a dzsungelben parás hangulatú, a játék végén a berlini ostrom brutál lett.

A játékmenet nagyon jó lett, pörgős, egy másodpercig sem lankadhat a figyelmünk, folyamatosan akciókba keveredünk, néha aktív, néha passzív részeseként. A németek ritkán lepnek meg, de a japók hihetetlen dolgokra képesek. Vagy kamikeze-ként rontanak ránk és gránáttal robbannak a közelünkben, vagy földalatti bunkerből támadnak a hátunkba. Gyakran használtam a lángszórót a ferdeszeműek irtására, egyrészt tömeg ellen nagyon hatékony, másrészt nem kell gyűjtögetni hozzá a skulót. Arról nem is beszélve, hogy a fára mászással, a fűből való előugrálással néha csak akkor szembesültem és fogtam fel teljesen, amikor már késő volt.

A hangok és a zenék nem rosszak, de elsősorban a két remek szinkronhangot emelném ki, Sutherland/Oldman hangja nagyon illett a játékba, kellett is, emelte a színvonalat. A játékban a fegyverek, járművek teljesen jól adták vissza a hangzást, tulajdonképpen ebbe is alig találni kivetnivalót, bár nálam 5.1-ben néha kicsit fura volt némelyik robbanás.

A játékátvezető videók elég különlegesek lettek. A Cod 2-ben még egy notesz írogatás volt, most a Discovery vagy Spektrumhoz hasonló dokumentumfilmek 3D-s térképét tálalják elénk. A II. világháborús videók pedig még közelebb hozzák hozzánk a világot, a csatateret. Szerintem ez is eléggé feldobja a játékot, a játékélményt, hiszen élvezetes, ahogy rákészülhetünk a következő misszióra.

Apropó missziók! A küldetések nem túl változatosak, de ezt a II. világháborúban megszokhattuk. Véd meg ezt, meg azt, támad be ezt meg azt. Ami fűszerezése az unalmas akcióknak, az a hidroplános akció a tengeren, illetve a tankos küldetés, de ezek is voltak már az előző részekben…

A játék végén egy nagyon meglepő részbe botlottam bele. Ha bevégeztük az utolsó küldetést is, akkor egy zombis pályán lehet irtani a megvadult fritzeket. Ez nemcsak meglepő de nagyon faszán feldobja a végén a hangulatot. Videót raktam be róla korábban, úgyhogy most arról sokat nem akarok írni.

A Treyarch-ot nem érheti vád, hiszen méltóképpen búcsúztatták a II. világháborút, és egy remek játékkal rukkoltak elő. szóval az újabb rókabőr lehúzása sikerült! Azonban aki egy pörgős FPS-re vágyik rengeteg akcióval, vérrel, és lángszórós jelenetekkel, annak ajánlott, de szerintem mindenki pörgesse végig legalább egyszer. Nekem egy kicsit csalódás volt, de azért még nem húzom le túlzottan a játékot.