Idén már láttunk egy mitológiai lényeket felvonultató filmet, a Villámtolvajt. Akkor azt gondoltam, hogy egy kellemes egy estés bevezető mozit láthattunk, ami meghozta a kedvet az igazi gyöngyszemhez, a Titánok harcához. Mivel nem 3D-ben készült, de átkonvertáláson átesett a film, ezért úgy döntöttünk, hogy talán megéri megnézni abban a formában, és egy kicsivel többet ráfizetni a jegyre.
Röviden az amerikaiasított történetről, Perszeusz (Sam Worthington) elindul, hogy legyőzze az Istenek által Argoszra szabadított szörnyet, a Kraken-t. Közben kiderül, hogy nem csak az emberek szadizásáról van itt szó, hanem komoly hatalomátvétel lehet az Olümposzon, mégpedig Zeusz-Hádész csere esedékes. Mondanom sem kell, hogy az embereknek ez mennyire fájna… Tehát Perszeusz-nak nem csak az embereket kell megmentenie, hanem Zeuszt is meg kell erősítenie trónján.
A film egyébként, ahogy az már lenni szokott sok részen eltér az elődtől, mert ugye remake-ről beszélünk, mi másról. De eltér az eredetileg történelmi könyvekben is fellelhető történetektől. Nem akarok nagyon spoilerkedni, a mozi így is nézhetős, arról nem is beszélve, hogy sokan nem vagyunk tisztába a teljes történelmi háttérrel, így meg bármi letolható a torkunkon.
No, de lássuk, hogy pontosan milyen hibák és milyen pozitívumok kísérik a filmet. Kezdeném a 3D-vel. No ez a film aztán tök feleslegesen kidobott pénz volt erre a technikára. Jó persze, az átkonvertált és 3D-ben valósan készített filmek között ég és föld különbség van, de azért be kell vallanom, hogy körülbelül 2, vagy 3 jelenet volt, ahol azt mondtam, hogy nézd csak mindjárt ölünkbe esik egy arany pénz, vagy az óriás skorpió majdnem lecsapott ránk. Aztán kb. ennyi. Sőt, párom meg is jegyezte, hogy az akciójelenetek (ami sodrólendületűek, ám néha elég kapkodóak voltak), jobban élvezhetőek lettek volna a sima 2D-s technikával (mindegy, akciós jegyet kaptunk, majdnem annyiba került mintha sima vetítésre mentünk volna, úgyhogy ennyi belefért). Néha úgy gondolom, hogy mivel túl nagy eltérés nincs árban, azért mégiscsak jobban megéri beülni egy 3D-s vetítésre, hiszen nem minden nap láthatunk olyan mozit.
A színészek és a karakterek egész jók lettek. Liam Neelson, vagy Ralph Fiennes jó választás volt, csak keveset szerepeltek, de még Sam Worthington is jó Perszeusz lett volna, ha hagyják színészkedni. Vagy ő csak ennyire képes? Mert Steven Seagal-nak több mondata volt a filmjeiben, mint most a főhősünknek. Az arcmimikája pedig nagyjából két, vagy három morcos, vagy semleges nézésből állt. Talán csak a mellékszereplőként feltűnő csapatvezető és az egyik öreg harcos volt, aki számomra kiemelkedett, vagyis inkább figyelemre méltattam, de őket meg hamar leamortizálták a készítők.
Az akciókra és a látványra nem lehet panasz. Tenger és sivatag, Istenek, démonok, dzsinnek (hogy mi????), kraken, óriás skorpiók, mind megállták a helyüket, szépen mutattak a mozivásznon. Van pár jól kidolgozott akciójelenet, ezek elég pörgősek, és összeállt kis csapatunkból úgy hullanak a jó arcok, hogy alig ismerhetnénk meg őket, már rég úton vannak a sötétség felé.
Összességében egy nagyon várt film, számomra a „B” kategóriába került, talán ha kijön dvd-n, megveszem. Mostanában igaz lett az, hogy ha nagyon várok valamit, óriásit csalódom, de ha csak úgy beülök valamire, akkor arról a vetítésről pozitív állásponttal jövök ki. Talán túl nagyon az elvárásaim, vagy túl átverősek a trailer-ek, nem tudom, de ez a film lehetett volna egy nagyon látványos és nagyon akciódús, jó szereplőket felvonultató kaland-fantasy-akció király, de nem lett. Ráadásul mindjárt itt a Vasember 2. RIP Clash of the Titans.
Utolsó kommentek